A berendezett szobában már van net, meleg takarók, 19-22 fok, ismerem a legközelebbi boltokat, és elfogyasztottam az utolsó porlevest otthonról. Jöhet a következő lépés, megismerni az egyetemet.
Az itteni, egyik konzulensem épp Trondheim-en kívül tartózkodott, de meghagyta nekem, hogy ez idő alatt ismerjem meg a leendő hallgatói környezetem, végezzem el adminisztratíve amit kell, és aztán találkozunk.
Szobámból való kilátás január elején
Mivel vasárnap a többiek megmutatták a fontosabb helyeket a campuson, így könnyebb volt megtalálni másnap reggel a tanszéket: a helyi futball stadion mellett, városbéli erdei ösvény lábánál, már majdnem idilli. Gyalog mentem, lakhelytől 30 percig tartott. A hölgy, akit keresnem kellett készséggel fogadott is, és hamar kiderült, hogy más valaki is vár ugyanazokra a dolgokra mint én. Német hallgató leány, aki szintén diplomát írni érkezett. Amíg a kapott papírokat töltjük ki, röviden beszélgetünk ki mire szakosodott. Amolyan Smart Stones féle dolgokkal foglalkozik, azokat jött ide kutatni. Ma már minden 'smart', de azt valahogy komolyabban veszem, ha szakemberek aggatnak ilyen jelzőket egy eszközre, egy marketing-technikussal szemben. Előítélet és szarkazmus mentes rovatunkat olvasták.
De a lényeg, kitöltöttük a papírokat, a rendszerben regisztráltak bennünket, már rögtön fel is kértek egy online kurzus elvégzésére, hogy a laborba beléphessünk. Estefelé elvégzem majd azt is, előtte viszont még más egyetemi teendők várnak. Regisztrálni kell magamat az internet hozzáféréshez az egész NTNU területén, át kell vennem a hivatalos papírt, hogy fogadtak, valamint meg kellett kapnom a diákigazolványomat, ami beléptető kártyaként is funkcionál. Egy arra alkalmas ajtónál pittyeg, beütöm a PIN-kódom az ajtó mellett, és már nyílik is. Az egyetem maga egyébként nagyon szép. A főépület régies, kissé hasonlít a K épületre otthon, csak kisebb. Közvetlen mögötte nagyobb park, egyetemi fesztiválok helyszíne. Most épp nyugodt. Tél van és -10 fok, persze, hogy nyugodt.
Főépület a Gløshaugen-nél, további infóért és a teljes épületért katt!
Kollégiumban elvégezvén az online kurzust, örömmel nyugtáztam a napot, hogy az első hivatali teendőkön túl vagyok. Mert hát, annyi mindent hall manapság az ember mennyi minden történhet külföldön, hogy ha valami elsőre, gond és várakozás nélkül (sehol nem volt sor!) elintézhető, akkor azon csodálkozunk. Én csodálkoztam. Aztán elfogadtam, hogy itt ez így megy.
Viszlát holnap!