Késlekedésnek oka volt/van: pár órája fejeztem be a norvég vizsgámat (eredmény 3 hét múlva, de majd kiderül), diplomamunka első tüzetesebb része közel készre formázva elkészült (már csak kétszer ennyi van hátra) és terepen majd laborban mérés. Minden esemény persze esőben, napban, szélben hóban. 

A berendezett szobában már van net, meleg takarók, 19-22 fok, ismerem a legközelebbi boltokat, és elfogyasztottam az utolsó porlevest otthonról. Jöhet a következő lépés, megismerni az egyetemet. 

Repjegy, csomagok, kollégium, sok adminisztráció és még több apróság. A félév január 5-én kezdődik.

Norvégiában az adminisztrációs malmok valamiért lassan őrülnek, de legalább őrölnek...

Mi volt az első lépés, a kezdet az úthoz?

Mikor az elhatározás megszületett, tudnom kellett néhány kérdésre a választ a kinti léttel kapcsolatban. Mennyi időt szeretnék eltölteni külföldön tanulással? Hogyan kaphatok támogatást, mennyire elég az, és mennyit kell még hozzátenni a biztonságos mindennapi léthez?

Sziasztok - Szép napot Mindenkinek!

Illik bemutatkozni. Szabó-Mészáros Marcell, lassan 25 éves, végzős egyetemista vagyok. Szeretek néha körmondatokban és hosszan beszélni. De legtöbbször hallgatni. Vágyom egy kutyára, gyerekkori emlékeim miatt LEGO-ra, és arra, hogy egyszer a vízzel foglalkozhassam szakmámból kifolyólag. Végtére is, innen ered az egész...